Tenyésztési eljárások
"A tenyésztési eljárásban megkülönböztetünk:
- Tisztatenyésztést: azonos fajtához tartozó állatok párosítása. („fajtatiszta tenyésztés” – és EZEN BELÜL szoktunk a többiről beszélni…)
- Beltenyésztés (rokontenyésztés, vonaltenyész-tés): közeli vérrokonságra alapozott tenyésztés. Egy ősben legalább egyszer apai és anyai oldalról is rokoni kapcsolat van. A beltenyésztés olyan rokontenyésztés, melyben a rokoni kapcsolat az első 6 ősi sorban fenn áll. (Zöldág: "beltenyésztésről akkor beszélhetünk, amikor a párosítandó állatok ősei között négy nemzedékre visszamenően egy vagy több közös ős mutatható ki, azaz a tenyészpár rokonsága 4 nemzedéken belül igazolható")
- Szoros beltenyésztés: Párosítás szülő és kölyke, nagyszülő és unoka, vagy testvérek között a rokonság foka I vagy II egyenes oldalági.
- Laza beltenyésztés: párosítás 2. és 4. unokahúg, unokaöcs és nagynéni, unokafivér és unokanővér között.
- Távoli beltenyésztés: párosítás 5. és 6. fokozatú rokonok között.
("Igen szoros: … ha szülőket kölykeikkel ill. édestestvéreket párosítunk egymás között. És mindez csak akkor igaz, ha a kiindulási alapállománynál nulla volt a rokontenyésztettség"
"Szoros beltenyésztés: ha a nagyszülőket és az unokákat ill. a féltestvéreket párosítjuk egymás között."
"mérsékelt beltenyésztés: ha dédszülők és dédunokák, vagy csak dédunokák (első fokú unokatestvérek) között kerül sor párosításra, ill. ha ugyanaz a dédapa négyszer is előfordul a felmenő ágakon)
-Vonaltenyésztés: olyan gyengített rokontenyésztés (Ez az állítás nem igaz! Ahol egy kiváló apaállatot teszünk rá a lányára, majd annak a lányára… az minden, csak nem gyengített rokontenyésztés! De attól még vonaltenyésztés!), melynél a tenyészállatok a közeli, vagy távoli rokonságból saját testi és szellemi tulajdonságaik alapján lesznek kiválasztva, hogy a tenyésztésben a kívánt típushoz jussunk.
- Átmeneti tenyésztés (Zöldág megfogalmazásában vérfrissítő idegenpárosítás vagy „cseppvérkeresztezés” a megnevezése.): egyszeri idegen vér beviteli ugyan azon fajtából, egy rokontenyésztéssel, vagy vonaltenyésztéssel kiépített (rögzített) vérvonalba.
- Idegen vonaltenyésztés (Ha idegen, akkor hol a vonal?): azonos fajtából egymással nem rokon egyedek párosítása.
- Szoros rokontenyésztés: közös õs a harmadik õsi soron belül található
A bel és vonaltenyésztés olyan tenyésztési eljárások, melyek rendkívüli eredményekre vezethetnek. Ha a tenyészpartnerek, minden megkívánt tulajdonságukban azonosak, vagy közel azonosak. Ez a tenyésztési eljárás azonban járhat negatív következményekkel is. Ha a tenyészegyedek súlyos hibákat hordozó recesszív génekkel is rendelkeznek. Ehhez az eljáráshoz csak az a tenyésztő forduljon, aki az állományt pontosan ismeri és kész arra, hogy a hibákat hordozó kölyköket kiiktassa. " - forrás Német dog tenyésztési szabályzatából
Ugyan a fent leírtak kutyákra íródtak, de szinte más állatfajtákra (görények, madarak, cicák stb...) ráhúzhatóak.
"A rokontenyésztés fokát ki szokták fejezni százalékban (R=rokonsági koefficiens) is, ti., hogy milyen százalékban közös az õs:
testvérek párosításánál 100 %
szülõ utódjával 75 %
nagyszülõ unokájával 62,5 %
mostohatestvérek egymással 50 %
másod unokatestvérek 25 %
dédunoka egy másik dédunokával 12,5 %" - galambtenyésztésnél használt, de az arányok érvényesek máshol is